Nagyon vicces, nagyon durva, nagyon keserű, nagyon szép!!!

A sorrend szabadon variálható. 

Előttem van, ahogy Bulgakov, Rejtő, Chagall meg Rabelais ezt olvassák a mennyországban, szétmegy az oldaluk a röhögéstől, aztán visszamennek a mennybeli hálószobájukba, leoltják a mennybeli villanyt, és megnyugodva alszanak el, mert tudják, hogy nem halt még ki a fajtájuk a világból. Akad belőle Észtországban is. 

Egyedül a legutolsó fejezet hagyott bennem hiányérzetet. Belefért volna még vagy egy oldalnyi tündérbűbájmocsok, hogy helyreüsse a képet. A többi huszonkilenc fejezet úgyis azzal van tele.

Ezt 2014. június 6-án írtam.

Pontszám: 10/9