Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Litvánia. Játék az ismerőssel, az ismeretlennel, a történelemmel (Saulius Tomas Kondrotas: A kígyó pillantása)

2020. február 05. - Timár_Krisztina

covers_110094.jpgElső találkozásom a litván irodalommal.

Mielőtt belekezdtem volna a könyvbe, szándékosan csak éppen bele-belenéztem itt az értékelésekbe. Miután befejeztem, akkor olvastam el őket alaposan. Sokan írják, hogy nagyon emlékeztette őket valamire ez a könyv. Olvasás közben úgy érezték, mintha már ismernék valahonnan, aztán rájöttek, hogy ez mégsem az.

Úgy tűnik, ez a könyv mindenkinek ilyen „ismerős-ismeretlen”. Amúgy is állandóan játszik az olvasóval. Idősíkok, nézőpontok, helyszínek között mozog, villódzik ide-oda, az ember folyton azt hiszi, sikerült megfognia a történet fonalát… aztán mégse, mert hirtelen megszakad, valami egészen új következik… aztán kiderül, hogy annak az „egészen új”-nak tulajdonképpen olyasmihez van köze, amit a regény elején már olvasott, csak most más szemszögből látja – vagy mégsem? Hát hiába, ez a regény elvárja az olvasótól, hogy használja a fejét. Sok-sok kérdést felvet, néhányra ügyes ember találhat választ, még többre nem, illetve időnként az a válasz, hogy nincs válasz. Az is tud megnyugtató lenni. 

De én még ezt a megnyugvást se mindig éltem át az olvasás során, úgyhogy azt hiszem, ezt én nagyon hamar elölről fogom kezdeni, talán már holnap. Különben úgyse hagy békén a könyv. Idegesíteni fog. 

…és hogy ezzel a sok posztmodern játékkal együtt ennyire izgalmas is tud lenni?! Az már szinte túlzás. Különösen a második felében. Alig lehetett a hatása alól kibújni.

Egyébként főleg a könyv elején bennem is ott motoszkált a gondolat, hogy „mintha ezt már olvastam volna valahol, vagy mégse?” Egyszer rá is jöttem, hogy hol: Láng Zsolt Az ég madarai című mágikus realista regényében. Bár erősen kétlem, hogy a legcsekélyebb összefüggés is volna a két könyv között. Nagyon nehezen is tudnám megfogni a hasonlóságot, annál is inkább, mert ez is amolyan „hol felbukkan, hol elvész”-fajta, búvópatak-hasonlóság. Valószínűleg nem is szabad A kígyó pillantását (meg Láng Zsolt regényét se) belenyomkodni egy hasonlóság-ládikába. Éppen azért jó, mert ismerősként is annyira idegen, és idegenként is annyira ismerős.

De azért ajánlom Láng Zsoltot mindenkinek, akinek tetszett A kígyó pillantása!

Ez a bejegyzés egy sorozat része, amelynek minden darabja a világolvasási kihíváshoz kötődik. A teljes listát itt találjátok.

Ezt 2014. május 28-án írtam. 

Pontszám: 10/10

Kiadási adatok: Európa, Budapest, 1986. 294 oldal, Bojtár Endre fordítása

A bejegyzés trackback címe:

https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/api/trackback/id/tr2215460898

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása