Gyerekként olvastam, abban az időben, amikor legalább egy évig a Trencsényi-Waldapfel-féle Görög regékkel meg a Ceram-féle A régészet regényével feküdtem és keltem, peploszt csináltam magamnak ócska lepedőből, és nagyon kellett volna nekem egy időgép, de minimum egy régészeti diploma. Hát még jó, hogy ez a könyv is tetszett! Kétszer biztos elolvastam.

Hogy e nélkül a rajongás nélkül is tetszett volna-e, abban nem vagyok biztos, ezért vontam le a pontot. Ahogy kiássák Tróját, az nagyon izgalmas. De mikor már Mükénénél tartottunk, akkorra mintha kifulladt volna kicsit az író. Nem nagyon, csak egy kicsit.

Leendő olvasóknak valóban nem árt hozzá némi előismeret. Amikor én olvastam, a trójai mondakört már jól ismertem, és Schliemannról is tudtam, ki volt.

Ezt 2014. május 3-án írtam.

Pontszám: 10/9