Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Legalább százötven éves a légi gőzvasút (Leonard de Vries: Furcsa találmányok

2020. február 24. - Timár_Krisztina

vries.jpgHú, ez nagyon menő könyv! Kicsit sajnálom, hogy nem feleennyi idősen akadt a kezembe, bár akkor meg azt sajnáltam volna, hogy nem elég részletesek a rajzok, és nem tudom megcsinálni még a találmányok modelljét se.

XIX. századi újságcikkekből és azok illusztrációiból állította össze a kötetet egy holland újságíró – nemzetiségéből következően elsősorban nyugat-európai, esetleg amerikai lapokból dolgozott –, a szövegüket nem módosította, legfeljebb vágta és összeragasztotta, és nem is kommentálta, csak előszót írt hozzá. Így nemcsak találmányokról értesülhetünk a szövegekből, hanem még korrajzot is kapunk, a sorok között olvasva sok minden kiderül a korabeli gondolkodásról (is). Ettől időnként cifrákat mondtam, máskor jólelkűen vigyorogtam, pl. azon, hogy aki a Lajtán túlról jött, és nem orosz, az mind magyar… szegény Tesla…

Jó kis ismeretterjesztő könyv, akár természettudományok (vagy sci-fik) iránt érdeklődő gyerekek kezébe is adható, de a felnőtteknek se derogálhat benne semmi. Az óriási teret kitöltő illusztrációk miatt becsapós a kötet, úgy tűnik, mintha kevés lenne a szöveg, de olyan apró betűvel van szedve, hogy semmit nem veszít az olvasó.

A találmányok meg, amelyeket tartalmaz, több mint tanulságosak. Ún. „mai ifjúság”, bárkik vagytok is, tessék csak kézbe venni, és meglátjátok, hogy nem 2000-től kezdve találtak ki érdekes dolgokat az emberek…* A kötet nagyon dinamikus, kreatív, mindenre nyitott korszakot mutat be, és bár ez persze csak egy szelete a XIX. század második felének, attól még nem érdemes figyelmen kívül hagyni. Tartalmaz a kötet olyan találmányokat, amelyeket a mai napig használunk, legfeljebb már nem pont abban a formájában (villanylámpa, magasvasút, egysínű vasút, röntgenkészülék, hang- és képfelvételek továbbítása, fejőgép, mosogatógép, napelem (!), csokiautomata (!) stb.), és persze olyanokat is, amelyek sohasem valósulhattak meg, vagy megvalósultak, de nem sokáig maradtak használatban, ezeken remekül lehet szórakozni (kalapba rejtett lesifényképezőgép, kör alakú part menti csónak, légi gőzvasút, zongorával kombinált cselló)… egy Verne-regényből se lógnának ki. A korszak végére már létezett rádió, film, kezdték kidolgozni a televízió elődjét, és általánosan elterjedtté vált a telefon. Na jó, nem a vásárhelyi pusztán. 

Ti tudtátok, hogy a fényképezőgép és a kamera közötti átmenet úgy nézett ki, mint egy puska, amelynek a csövével meg kellett célozni, amit le akartak fotózni, és a ravasz meghúzásával készültek a körben forgó tárcsára borzasztó gyorsan a képek? Hát ezért használják angolul a „shoot” igét, amikor filmet forgatnak! És azt tudtátok, hogy 1877-ben az első Remington-írógépen már úgy helyezkedtek el a billentyűk (qwertyuiop stb.), ahogy most a billentyűzeten (mármint amelyiken nem cserélték ki az y-t z-re)?

A kötet maga szép és tartós, egy-két fordítási hiba szemet szúr, de nem nagyon, a képek pedig egész jól tájékoztatnak, legalábbis ismeretterjesztő szinten.

Utóirat: Kell nekem egy légbicikli. Mondom: KELL!

* Akinek nem inge, ne vegye magára! Itt most azokhoz szólok, akik szerint a számítógépet a XX. század végén találták fel, valamint „de hát mi okosabbak vagyunk”, mint ötven-száz-százötven évvel ezelőtt élt elődeink. Mindkettő megtörtént eset.

Ezt 2016. július 13-án írtam. 

Pontszám: 10/10

Kiadási adatok: Móra, Bp., 1989. 172 oldal, Damokos Katalin fordítása

A bejegyzés trackback címe:

https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/api/trackback/id/tr7615490116

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása