Vacilláltam az öt és a hat pont között, aztán úgy döntöttem, hogy ha Földi Mihálynak hatot adtam, akkor annyit Szepes Mária akkor is megérdemel, ha pont ezt a szöveget nem tudta rendesen megírni. Mivel Szepes legalább tényleg értett ahhoz, amiről írt.  Nem is tudom, hol kezdjem, mi a baj ezzel a…

Hosszú kihagyás után folytatom a világolvasást, korábban begyűjtött szövegekkel.  Germano Almeida regényéből pont a Zöld-foki Köztársaságról nem derül ki túl sok minden (azért egynémely információ fellelhető, az is előre kitalálható), de tulajdonképpen nem bántam. Az a fajta irodalom ez, amely a…

Ezzel nem leszek népszerű.  Én ezen a könyvön nem tudtam nevetni.  Nem, nem azért, mintha nem ismertem volna fel a figurákat. Nem, nem azért, mintha nem látnám a jellemek és helyzetek komikus voltát. Nem, még csak nem is azért, mintha kínosnak, erőltetettnek vagy egyenesen rossznak tartanám a…

Szakmai olvasás volt (hasonló műfajban fordítok); ritkán olvasok romantikust, erotikust meg pláne. Ráadásul közben jöttem rá, hogy ez egy sorozat harmadik része, aminek az első két részéről lövésem sincs.  Végül egyik se zavart. Csúnya kötözködős hangulatomban maximum az zavart, hogy a XIV. századi…

Kevéssé ismert regénye a szerzőnek, és bár határozottan megvan a maga jelentősége, azért túlzás a másik két nagyregénnyel egy lapon említeni.* Leginkább gondolatkísérletnek tűnik ez is, ahogyan a sci-fik, csak azok (az általam ismertek legalábbis: ez és ez) sokkal érdekesebbek. Megkockáztatom, hogy…

A magyar fordítás címe: Őrült nők bálja.  Nagyon akartam szeretni, a regényt is, a filmet is. Volna is rajtuk mit, mégse jött össze. Igaz, szigorú is voltam mindkettőhöz. Az Őrült nők bálja sokat méltatott, több kiadást megért, nagy jelentőségűnek tekintett regény; abszolút egyetértek abban, hogy…

A magyar fordítás címe: Angyalszív. Igen, ennek alapján készült a film, de sok mindent megváltoztattak benne. Az a legfurcsább a szövegben, hogy annyira SZÉP. Könyvklubra olvastam, vonatra való szórakozásnak vittem magammal, és egyébként az első háromnegyede pont elég izgalmasnak is bizonyult…

Ritkán jutok el mostanában odáig, hogy blogot tudjak írni, aminek több oka van, az egyik például az intenzív franciatanulás. Szerencsére a tanulás elengedhetetlen része a kultúráról való tájékozódás is, vagyis az ember legalább abban a tudatban mélyedhet el a kortárs francia spekulatív irodalomban,…

Gustav Meyrink életműve (is) jóval több figyelmet érdemelne, mint amennyit kap. Ugyanakkor sajnos nem csoda, hogy bekerült az elfeledett klasszikusok közé. A mai olvasónak ritkán van kódja ahhoz, amit ő csinált – és ha van is, gyakran inkább szent szövegként tekint rá, amit nem tud, nem akar…

Újraolvasás vége.  Hogy némi képzavarral éljek, kamaszkoromhoz képest nem öregedett jól. Érdekes, és nem először érzek így: mintha most fiatalabb lennék, mint tizennégy évesen. Most állok értetlenül az előtt, ami annak idején elementáris erővel hatott rám, holott fordítva kellene lennie.