Egyszer kispekuláltam magamban, hogy ha létezik a Roxfort közép- és kelet-európai változata, akkor Várkonyi Nándor, Hamvas Béla és Weöres Sándor valószínű ott végzett, a Hollóhát helyi megfelelőjében. Szepes Máriából inkább kinézem a Griffendélt. Hogy a testvére, Wictor Charon* mardekáros volt, az…

Kevéssé ismert regénye a szerzőnek, és bár határozottan megvan a maga jelentősége, azért túlzás a másik két nagyregénnyel egy lapon említeni.* Leginkább gondolatkísérletnek tűnik ez is, ahogyan a sci-fik, csak azok (az általam ismertek legalábbis: ez és ez) sokkal érdekesebbek. Megkockáztatom, hogy…

Gustav Meyrink életműve (is) jóval több figyelmet érdemelne, mint amennyit kap. Ugyanakkor sajnos nem csoda, hogy bekerült az elfeledett klasszikusok közé. A mai olvasónak ritkán van kódja ahhoz, amit ő csinált – és ha van is, gyakran inkább szent szövegként tekint rá, amit nem tud, nem akar…

Újraolvasás vége.  Hogy némi képzavarral éljek, kamaszkoromhoz képest nem öregedett jól. Érdekes, és nem először érzek így: mintha most fiatalabb lennék, mint tizennégy évesen. Most állok értetlenül az előtt, ami annak idején elementáris erővel hatott rám, holott fordítva kellene lennie. 

William Blake szöveget és képet szintetizáló, látomásos művészete méltó kiállítást kapott a Szépművészeti Múzeumban. Kétnyelvű versszövegek, kiállított, kivetített, animált, falra nyomott metszetek és festmények, továbbá színészek hangja teszi nemcsak hiánypótlóvá, hanem egyedülállóvá is a tárlatot.…

Ne örüljetek, nem bukkantam rá valamiféle elveszett folytatás kéziratára. Mindössze arról van szó, hogy újraolvasás után annyival többet tudok elmondani a szövegről, hogy jobbnak láttam nem a tizenegy évvel korábbi írásomat bővíteni ki, hanem inkább újat írni róla. Hosszú lesz, a könyvajánló műfaját…

Nagyon érdekes, nagyon eredeti fantasykísérlet volt, a maga korában (XIX. század legeleje) meg főleg. Még a műfaj nem is létezett, de a német romantikusok már nagyban művelték. Sajnos nem tudta befejezni a szerzője; még sajnosabb, hogy nagyjából ott szakadt félbe, ahol a bűvös-bájos, de mégiscsak…

Jó érzés látni, hogy misztikumra/misztikára is van igény a populáris kultúrában, méghozzá nem is (csak) felszínes módokon. Hogy egy ennyire faék egyszerűségű történetet fel tudnak dolgozni úgy, hogy annak egyszerre van rendkívül ötletes látványvilága és ügyesen összerakott gondolati tétje. Hogy egy…

Nagyon hasznos szövegegyüttes, nem csak misztika/ezotéria iránt érdeklődőknek. Hamvas listája miatt olvastam, mi másért, de valószínűleg előbb-utóbb magamtól is megtaláltam volna. Akár azért, hogy jobban el tudjak mélyedni misztikus irodalmi tanulmányaimban, akár írói továbbképzésként.* 

Élmény volt ezt így Hermész Triszmegisztosszal együtt olvasni. Isten őrizz, hogy bárkinek ajánljam – őszintén: én nem igazán értem, hogy tudták ezt annak idején eladni –, de nem hiába választottam Szepes Máriát tavaly irodalmi nagymamámnak:* én az egész zavarosságával együtt több ponton is tudtam…