Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok


Guinea. Az iszlám előtti Mandinkaföld eposza (Szungyata, az oroszlán fia)

2020. február 29. - Timár_Krisztina

Sokáig éljenek a Nyugati téri aluljáró antikváriusai! Már be se merek menni a polcaik közé, pedig mágnesként vonzanak, valahányszor Pesten járva elmegyek mellettük… A Szungyatát se terveztem annak idején, azt' nem beleugrott a táskámba?! Több száz éves nyugat-afrikai eposz, egy mai (értsd: ötvenes…

Tovább

Burját kincsesláda (Irenszej)

Más körülmények között valószínűleg még ennél is jobban élveztem volna az olvasását, csak hát a Mirèio olvadó-bájos szépsége után ez a hősének azért elég durvának bizonyult. Mondjuk, annak is volt szánva. Ezért nem vonok le, csak szubjektíve egy pontot.  Annyi minden van ebben a szövegben, igazán…

Tovább

Van neki mire felvágni, de mégsem kellene felvágnia (Luís de Camões: A lusiadák)

Az utóbbi időben akármit olvastam, előbb-utóbb szembejött a reneszánsz meg a barokk. Különösen a reneszánsz/barokk eposzokra hivatkoztak az olvasmányaim rendszeresen. Miután tettem egy óvatos próbát Tassóval, és nagy örömömre igen vagánynak bizonyult, Ariosto monstrumába is bele mertem vágni, és…

Tovább

A puszta kimondott szó és a népi élet (Kalevala)

Paraszt-eposz.És most felejtsük el, hogy a „paraszt” szónak elítélő felhangja is van a magyar nyelvben. Itt nincs.* Odüsszeusznak se derogál király létére sk. tutajt ácsolni, de ennyi munkába, amennyit ebben az eposzban végeznek, még ő is belerokkanna. Akhilleusz hozzá se tudna fogni. Mert ezek az…

Tovább

Üzbegisztán. Szerelmi történet és misztikus allegória (Alisír Nevái: Ferhád és Sirin)

Töményen édes-illatos, mint a keleti csemege. Folyamatosan nyílik a rózsa, csordul a méz, illatozik a tulipán, szóródik a cukor. És mennyi arany, drágakő, igazgyöngy, mennyi büszke palota, titkos kincstár és nemes paripa! Régi keleti mesét vártam, éppen ilyen édes-illatosat, kinccsel-kalanddal…

Tovább

Irak. Válogatás az ókori akkád irodalomból (Gilgames / Agyagtáblák üzenete)

Ókori akkád eposzokat és verseket (himnuszokat, imákat, elbeszélő költeményeket, ráolvasásokat) tartalmazó kis kötet. Amilyen kicsi, olyan sok mindent belezsúfoltak.* Nagyszerű vállalkozás volt Komoróczy Géza és Rákos Sándor részéről (előbbi a válogató és nyersfordítás-készítő, mert ő tudott…

Tovább

A magyar Mahábhárata-puzzle

Az itt említett két könyv egy év különbséggel jelent meg a hatvanas években, és mindkettőnek a címe becsapós. Az első a cím (és a belső borító alcíme) szerint a Mahábhárata és a Rámájana legszebb epizódjait tartalmazza. A második részleteket a Mahábháratából. A kettő azonban egyáltalán nem fedi…

Tovább

Két eposz sok-sok kincse (Mahábhárata / Rámájana)

A kötet címe erősen félrevezető. Amikor megvettem az antikváriumban, azt gondoltam, a két eposzt tartalmazza, hát a frászkarikát. De azért érdemes volt megvenni, főleg olyan csekély összegért, amennyibe került (szabadulni akart tőle a boltos bácsi). Ez a kötet a két ókori indiai eposz „legszebb…

Tovább

Eleven emlékezet (Mahábhárata)

Szent könyveket, egyáltalán vallási iratokat nem szoktam pontozni, de ezt muszáj volt. Gondolkodás nélkül meg is adtam rá a tízet. Pedig nem azt kaptam ettől az eposztól, amit vártam. Azt tudtam, hogy egy szörnyű háború adja az alaptörténetet. De hogy ennyire?! Folyik a vér, szakad az ín, törik a…

Tovább

Kaland és melankólia (Firdauszí: Királyok könyve)

Mesét akartam, megkaptam. Gonosz király vállából kinövő emberevő kígyót, hős gazdájával egy időpontban születő lovat, óriásmadárként jelentkező tündér keresztanyát, emberfelettien erős, ám becsapható démont. Mindezeket koncentráltan leginkább több száz éves művekben lehet megkapni (mert manapság,…

Tovább
süti beállítások módosítása