Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

A nagy ember, aki nem is nagy (Napóleon, 2023)

2023. november 30. - Timár_Krisztina

scott_nap.jpgNehezen találhatott volna Ridley Scott nagyobb kihívást, mint hogy egy ennyire ismert, és mindenféle médiumban ilyen gyakran feldolgozott témát válasszon a legújabb filmjéhez, mint Napóleon alakját.

Közismert történelmi személyről filmet készíteni egyfelől hálás, másfelől nagyon hálátlan vállalkozás. Nehéz róla újat mondani. Ezt olyan rendezőnek érdemes megtennie, aki klasszikus jelentőségű életművet tudhat a háta mögött, olyan központi színésszel (Joaquin Phoenix), akinek megvan a tudása, tapasztalata és (valószínűleg) önálló koncepciója is a figuráról. A korábbi feldolgozásokat természetesen ettől még nem kell, nem is szabad elfelejteni.

Ami Scottot illeti, ő éppen az ellenkezőjét cselekszi: időnként idézi őket, beilleszti a saját koncepciójába, és verseng velük.

Kritikám a KULTer oldalon jelent meg. A teljes szöveget jogi okból nem másolhatom ide, de a link odavezet.

Ridley Scott első filmjéről, amely szintén a napóleoni háborúkról szól (és jobb, mint ez), valamint a kisregényről, amelyikből adaptálta, itt írtam. 

Egymást tükröző (rém)álomvilágok (Lovecraft és Johnson quest-regényei)

lovecraft_kadath.jpgKözvetlenül egymás után olvastam H. P. Lovecraft és Kij Johnson álomutazás-regényét, és másnak is tudom javasolni a módszert. Az egyik egy érdekes-fura horrorklasszikus (ami nem is olyan rémisztő, mint elsőre gondolnánk), a másik azok közül a kortárs újrafeldolgozások közül való, amelyek a legmesszebb menőkig tisztelik elődjüket, de a legmesszebb menőkig vitatkoznak vele. 

Tovább

Egyszerű és kényelmes válaszok nincsenek (Székely János: A nyugati hadtest)

szekely_nyug.jpgHáborúról szól: döntéshelyzetekről, engedelmességről, veszélyről és szabadságról. Novelláskötet, amely akár regényként is értelmezhető. Az egyes szövegeket összefogja az elbeszélő katona személye (akár első, akár harmadik személyben beszéljen), a II. világháborús háttér, a felnőtté válás, de még ezeknél is erősebben összefogja őket az örökös központi kérdés: mit jelent a rendszer részének és mit lázadónak lenni? Egyszerű és kényelmes válaszokat itt nem kap senki, még a nyilvánvalóan példázatos történetekben sem. 

Tovább

Akár élő, akár halott, kinyomozzuk (William Hope Hodgson: Carnacki ​the Ghost-Finder)

hodgson_carn.jpgA magyar változat címe: Carnacki, a szellemvadász.

Klasszikus kísértethistóriák – vagy mégsem. Carnacki ugyanis, bár szerintem több diplomája is van ördögűzésből, azért elsősorban nyomozó. Az első kérdése mindig az, hogy nem természetes-e az ok; és csak ha Sherlock Holmes módjára kizárt minden más eshetőséget, akkor áll neki a kísértetek eltávolításának. A végén pedig összegyűjti a barátait, és előadja nekik a megoldást. Kreatív módszer: őket szórakoztatja, saját magának pedig megkönnyíti a traumafeldolgozást. 

Tovább

Az iszonyat akaratlan hordozói (The Wolfman, 1941, 2010)

wolfman_1.jpgVariációk a Dr. Jekyll és Mr. Hyde-ra. Vagy mégsem. Különösen a későbbi film esetében gyanús, hogy inkább nemes versengésről volna szó – csak a forgatókönyvíró nem volt elég ügyes. Ha elég ügyes lett volna, ismét klasszikust forgathattak volna. De így is bőven van benne kraft. 

Minimum tizenkét éves korom óta idegesít, hogy miért tekinti olyan sok alkotó az emberből előtörő tudattalan, ösztönös, irracionális, „állati” erőket automatikusan rosszindulatúnak.* (És a tudattalant, ösztönöst, irracionálist és állatit automatikusan együvé tartozónak.) Igen, tudom, hogy gyakran azok, akkor is tudtam; egyszerűen azt nem fogtam fel, hogy ezek szerint nem létezik ember, aki kijönne saját magával? Azóta persze sokat tanultam, láttam, tapasztaltam, és egyrészt rájöttem, hogy, nos... tényleg viszonylag kevés olyan ember van, aki kijön saját magával. Másrészt az ilyen könyvek ráébresztettek, hogy ha egy társadalomban a „hivatalos világ” annyira tiszta és zárt és gőgös és előkelő, és annyira nem vesz tudomást arról, hogy saját magán kívül más is létezik, akkor pont ilyen durva visszaütéseket várhat a saját „másik”-jától, azaz mindattól, amit elfojt. Az ilyen Mr. Hyde-ok és farkasemberek a társadalmat minősítik. (Ettől még sajnos okozhatnak, és okoznak is ártatlanoknak is jóvátehetetlen károkat.)

Tovább

A vásári komédia filozófiája, vagy fordítva (Peter Sloterdijk: A varázsfa)

sloterdijk_varazs.jpgAz, aminek a fülszöveg nevezi: szellemi kaland. Klasszikus karneváli regény egy XX. századi filozófus tollából: minden szereplőnek megvan benne a saját igazsága, és a kerek világon semmi más nem számít nekik, csak az, hogy erről az igazságról minél többet beszéljenek. Meg a szex. De a kettő leginkább összefügg. Mégiscsak a pszichoanalízis születésénél vagyunk jelen, vagy mi. 

Soha nem hallottam korábban a regényről, igazából spontán vásárlás volt, antikváriumi ajánlat alapján. Tetszett a címe, a borítója (alkimistás), tetszett az első pár oldalon a szereplők régimódi bemutatása, mint valami vásári komédiában. Tetszett, hogy filozófus nem röstell ilyesmibe belemenni. Most pedig azért vettem elő, mert örömolvasást akartam: a sok ismeretszerző célú vagy inspirációs olvasás után valamit, amit pusztán azért olvasok, mert tetszik. Meglepődnétek, ha tudnátok, milyen ritkaság ez nálam. 

Tovább

Vagány gótika (Eckhart mester: Válogatott prédikációk)

eckhart_val.jpgEz majdnem olyan vagány, mint Avilai Szent Teréz. És azért a vagányság lenne az utolsó, ami az embernek egy gótikus kori prédikátorról eszébe jutna. Még akkor is, ha azt a prédikátort eretnekségért beperelték (egyébként szerintem is igazságtalanul). 

Eckhart mester azok közé az írók közé tartozik, akiknek az életművét már húszévesen értenem kellett volna, de csak most fogom fel igazán. Akkor annyit értettem, hogy azt akarja megragadni, és minden szövegében azt járja körbe, ami nyelvileg, egyáltalán emberileg megragadhatatlan. Ez már eleve menő (akkor is így gondoltam): merni kimondani azt, hogy Istenre nem vonatkoztathatók az emberi fogalmak. Még a jó–rossz, férfi–nő ellentétpárokon is túl van; egész egyszerűen meghaladja őket, pusztán azért, mert ezek emberiek.

Tovább

Pakisztán. Emigránsok embertelenség és képmutatás között (Kamila Shamsie: A ​fiúk hazatérnek)

shamsie_fiuk.jpgAz ilyen könyvekért érdemes a világolvasásba belevenni az emigráns szerzőket is. 

Az ember azt gondolná, hogy ha egy ország kultúráját meg akarjuk ismerni, akkor kizárólag olyan alkotóktól érdemes olvasni, akik ott születtek, vagy legalább az életük nagy részét ott töltötték mint választott hazájukban. Egyébként így is van, gyakran még akkor is, ha az illető nem realista módszerekkel írja a művét, hanem a fantasztikumban működik, és helybeli hiedelmeket, mítoszokat használ fel hozzá. 

Ugyanakkor időnként akkor is sokat mondhat egy szerző egy kultúráról, ha helybeliként, de kívülről nézi. Különösen a mai világban, amikor tömegek hagyják el az otthonukat, nagyon is érdekes lehet tudni, mi történik egy ember, egy család, egy közösség identitásával egy másik kultúrában. Magyarként más országban élni sem jár konfliktusok nélkül, tudom családtagok, barátok tapasztalatából, hát még, ha vallásilag is kisebbségbe kerül az ember. 

Tovább

Emberi okból elkövetett embertelenségek (Jászberényi Sándor: A varjúkirály)

jaszberenyi_varju.jpgFéltem ettől a novelláskötettől. 

Tudtam, hogy iszonyatot és nyomorúságot fogok látni, kiválóan megírva. 

A megírás minőségében nem is csalódtam. Ellenben kiderült, hogy – talán annak a rengeteg mocsoknak „köszönhetően”, amit az utóbbi években megtapasztaltam – magasabban van az ingerküszöböm, mint gondoltam. Nem ijesztőnek találtam a leírtakat (legfeljebb elvont értelemben), hanem szomorúnak és felháborítónak. Azaz nem vonódtam be oly mértékig, ahogy gondoltam, hanem képes voltam kívülállóként nézni az eseményeket. Nem mintha úgy kevésbé volnának szörnyűek. 

Tovább

Öntudatos átváltozások (Moskát Anita: Irha és bőr)

moskat_irha.jpgRólunk szól a mese. 

És túl sok mindenről. Nem mintha túlírtnak tartanám, ellenkezőleg. Inkább olyan műnek, amely nagyon bonyolult problémákat ragad meg nagyon ügyesen. A fantasyt pedig igazából nyelvnek használja, amelyen ezek a problémák elmondhatók. Ettől még a történet nem puszta csomagolás, ellenkezőleg. Azt hiszem, a nyelv valójában soha nem is az. 

Tovább
süti beállítások módosítása