Nagyon hasznos szövegegyüttes, nem csak misztika/ezotéria iránt érdeklődőknek. Hamvas listája miatt olvastam, mi másért, de valószínűleg előbb-utóbb magamtól is megtaláltam volna. Akár azért, hogy jobban el tudjak mélyedni misztikus irodalmi tanulmányaimban, akár írói továbbképzésként.* 

Az a fajta kiadvány ez, amelyikben a lábjegyzetek ugyanolyan fontosak, mint amit lábjegyzetelnek. Hiszen lehet ezt olvasni beavatás részeként, vagy lehet olvasni kultúrtörténeti dokumentumként, de magyarázatok nélkül egyik esetben se megyünk sokra. A kötet első felét misztériumok teszik ki, amelyeket Hermész Triszmegisztosznak tulajdonít a hagyomány (platóni mintára írt dialógusok, sorba rendezett mondások), a második felét egy ugyancsak neki tulajdonított asztrológiai kézikönyv, majd egy függelék következik, utószó helyett tanulmányokkal. 

Azt külön okfejtés tárgyalja, hogy milyen eredetű valójában ez a szövegtest, de Hermész Triszmegisztosz (azaz „háromszor legnagyobb Hermész”, bár a neve görög, a hagyomány szerint Thot egyiptomi istennel azonos, akitől a tudományokat kapta az emberiség. A görög mitológiában Hermészé a Thotéhoz hasonló közvetítő szerep, így kapcsolódott össze a két név. A hermetika/hermetikus és a hermeneutika szó etimológiája is ebben a hagyományban gyökerezik; arra utalnak, ami be van zárva, el van rejtve, illetve arra, amit az embernek meg kell tanulnia megfejteni, értelmezni. Ahogyan a beavatandó fejti meg a jeleket, amelyek egy magasabb rendű tudáshoz vezetik el. Jó sok türelem és időráfordítás árán. 

Ahogy írtam, lehet ezt olvasni akár beavatás részeként is, de azt nem mondom, hogy ajánlott is. A kötet első felében található szövegek között van kezdőknek való, és van haladóknak való is, csak nem ebben a sorrendben, hanem amilyen számozással a hagyományban fennmaradtak. A kötet második felében található asztrológiai kézikönyv pedig olyan száraz, mint egy enciklopédia, nyilvánvalóan nem is folyamatos olvasás céljára készült, hanem arra, hogy mindig ki lehessen keresni belőle az éppen releváns szakaszt. Eredetileg táblázat is volt hozzá, csak az nem maradt fenn. Ráadásul a lefordított szakaszok egy része töredékes, és ami nem, az is minden további nélkül lehet kódolt. 

Szóval azokhoz, akik nem beavatást, hanem művelődéstörténeti olvasmányt keresnek, jóval barátságosabb a kiadvány. Sokat meg lehet tudni belőle arról, hogyan gondolkodtak azoknak a koroknak a képviselői, amelyekben a hermészi szövegek keletkeztek. Társadalomtörténészeknek is ajánlom: nagyon látszik, mi számított értékesebb, mi értéktelenebb foglalatosságnak; melyik társadalmi réteg képviselője mire kaphatott lehetőséget és mire nem; mennyire tekintették meghatározónak azt, ami az emberrel vele születik, és mennyire volt nehéz kilépni a születés adta keretek közül (spoiler: NAGYON). Ezzel a szemmel olvasva még az is könnyen szkeptikussá válik, aki misztikus szövegeket keres. Hiszen jól látszik, mennyire nem valamiféle örökkévaló, emberen túli bölcsességet képvisel ez a szövegtest – hogy mennyire meghatározza az emberi történelem. 

De ettől még arra, aki a végére ér, biztosan nem lesz hatástalan a szövegek misztikus oldala sem. Például a gondolatmenetnek az a sajátossága, hogy az emberi létet nem pusztán megfosztottságában, Istentől való elszakadtságában mutatják be, hanem lehetőségként, sőt, közvetítőként a szellemi világ (Isten) és az anyagi világ (természet) között.** Nyilván lehet vele vitatkozni, de ezzel nem veszít semmit a szöveg. Hiszen eleve párbeszédben íródott; arra való, hogy kérdéseket tegyünk fel, és válaszokat kapjunk rájuk. 

Azért aki hozzá akar fogni, és komolyan gondolja a misztikus tanulmányokat, az tényleg ne ezzel kezdje. A Hamvas listája kiválóan alkalmas rá, hogy könnyebb olvasmányokat is találjon az ember. Goodreadsen közös olvasós csoport is van (mármint az egész Hamvas-listához, nem egy konkrét életműhöz), nem sokan járnak oda, de aki szeretne jönni, szívesen látjuk. 

Embert próbáló feladat lehetett lefordítani. Nagyon szépen köszönjük. Azt is jó látni, hogy 2020 óta már kétszer kellett újranyomni. Látom, a kiadó (érthető módon) nem ebből él elsősorban, de minden fillért megérdemelnek, amit ezzel keresnek. 

* Különösen érdekes részévé vált az élménynek az, hogy éppen ezzel párhuzamosan kerítettem sort Szepes Mária egyik sci-fijére, amelyik természetesen nem volt független a szerző ezoterikus tanulmányaitól. Mit mondjak, sokkal jobban értékeltem így a sci-fi vonalat, mint Hermész Triszmegisztosz nélkül értékeltem volna. 

** Hozzáteszem, mivel a szövegeket egyiptomi eredetűeknek tételezi a hagyomány, hangsúlyos bennük a többistenhit, de az is egyistenhitre vezetődik vissza – különben ki sem adták volna a középkorban. 

Pontszám: 10/10