Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Századfordulós fantasztikum (Cholnoky Viktor: A vörös Péter és más elbeszélések)

2022. január 30. - Timár_Krisztina

cholnoky_voros.jpgEgzotikus-vicces anekdoták, csattanós minidrámák, ügyes kis karcolatok, egy-két Jókai- meg Shakespeare-fanfiction és klasszikus weird. Nagyon szecessziós. Egyéb idegesítő tényező nincs, őszintén nem értem, miért nem nyomták ezt az életművet hamarabb a kezembe. Ha jól emlékszem, úgy került hozzám, hogy járt nekem az antikváriumból egy ingyenkönyv. 

A századforduló jellegzetes figurái közé tartozott, abból a nemzedékből, amelyik már nem érte meg a világháborút. Látszik is, mert legalább annyi optimizmussal ír, mint amennyi iróniával. Egy nagyon művelt, játékos gondolkodású ember írásai ezek, sok-sok információval és látható könnyedséggel megalkotva.

Karcolataihoz (vagy tárcanovelláihoz – elég vékony a határvonal) a világ minden tájáról veszi a témát. Igaz, gyakran az előítéletesség hibájába esik, de ezeken a pontokon először is százhúsz éves mércével kell mérni, másodszor iróniájának éle jóval többször irányul a hatalmasok, mint a kiszolgáltatottak ellen. A korszakban annyira kedvelt anekdotikusságot használja is, parodizálja is: „messziről jött ember azt mond, amit akar”, de kit érdekel, igaz-e a sztori, ha amúgy élvezetes. Olyat viszont más írónál még nem láttam, hogy a novelláit gyakorlatilag minidrámákként írja meg, színpadi utasításokkal együtt. Csak az árulkodik arról, hogy nem színpadra szánt alkotásokról van szó, hogy a színpadi utasítás stíluseszközeire legalább annyira figyelni kell, mint a párbeszédek hangulatára. 

Cholnoky ráadásul lelkes olvasó, aki a más munkáját is boldogan dicséri, ír könyvajánlót, esszét, Shakespeare drámáiért körülbelül annyira rajong, mint én, csak ő gyerekkorától, Arany fordításainak jelentőségét pedig prófétaként ítéli meg. Jókai hatása alól (ismételten hozzám hasonlóan) még nehezebben vonja ki magát (olyan nagyon nem is igyekszik): novelláiban rendszeresen felbukkannak a mester regényeinek szereplői, és jobb napjain a stílusát is reprodukálni tudja. De a klasszikus francia, mezopotámiai vagy arab-perzsa meséket sem veti meg, hanem szépen beleilleszti a saját világába. Még egy bibliai história is helyet talált a történetei között, ügyesen kitalált nézőponttal. 

Van ebben mindenféle történet, még olyan is, ami nem tetszik. Például a látható szeretettel megírt és méltán megőrzött Trivulzió/Filippó-novellák egészen idegenek maradtak tőlem. Annál jobban felvillanyozott az „Olivér lovag” és más fantasztikus-horrorisztikus társai. Ezeket a továbbiakban is keresni fogom. Szakértőt (Fodor Andrást) megkérdezve kiderült, hogy a lovag halálának és visszajárásának története minden további nélkül belefér a weird kategóriájába. Szóval van nekünk haute weird magyar novellánk, 1910-ből. Menő! 

A kötet megjelenése, hát az annyira nem menő. A külleme gyönyörű és praktikus, mint minden Unikornis-kiadványé, azóta se találtak ki ennél esztétikusabbat és kényelmesebbet. De ha csak azt nézem, hogy a borítón az „és más elbeszélések” szerepel, a kötetnek meg legalább a fele nem elbeszélés, hanem karcolat vagy tárca (maximum tárcanovella), hát akkor kételkedni kezdek a szerkesztő fogalmi tájékozottságában. Ráadásul sehol semmi nem jelzi, hogy éppen milyen műfajú vagy témájú szöveg következik, vagy hogy egyáltalán milyen logika alapján követik egymást a szövegek. Ha időrendben, akkor nem bántam volna itt-ott egy kóbor évszámot. Azt, hogy az „Olivér lovag” mikor jelent meg először, hosszasan nyomoznom kellett a neten (így se biztos, hogy helyes az információ). Ami meg a nyomdahibákat illeti, én elhiszem, hogy hatszor végigvadászták ezeket a százéves újságokban megjelent szövegeket elírások után, és annyi volt, hogy még így is maradt bennük elég – na de hogy az utószóban is melléütöttek, az egy kissé kétségessé teszi ezt a hozzáállást. Szóval akkor mégse hiszem el.

cholnoky_viktor.jpgNem voltak akárkik ezek a Cholnoky testvérek, fogom még keresni az írásaikat. Azt azért megvallom, hogy a másik kettőt inkább csak elvont kíváncsiságból, mert amiket nemrég olvastam róluk, azok nem igazán hozták meg a kedvemet – de ezt a harmadikat, ezt igazi örömből. A tárcáit kevésbé, a fantasztikus elbeszéléseit lelkesen. Sok közülük ingyen olvasható a MEK-en. 

A kép forrása: Citatum.

Pontszám: 10/8

Kiadási adatok: Unikornis, Bp., 2003. 248 oldal

A bejegyzés trackback címe:

https://gyujtogeto-alkoto.blog.hu/api/trackback/id/tr4916961852

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása