Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Gyűjtögetek – válogatok – alakítok – alkotok

Kísérlet az archaikus óceániai műveltség rekonstrukciójára (Louis Cruchet: Les ​dons du ciel des anciens Polynésiens)

2020. március 21. - Timár_Krisztina

Az a fajta könyv, amelyik már azért megér tíz pontot, mert egyáltalán megírták. Hát még azért, mert jó is. Meg kell érte dolgozni, de érdemes.Régóta keresem és szeretem a mítoszokkal, mitologikus gondolkodással kapcsolatos könyveket, akár „kultúrtörténet”, akár „művelődéstörténet”, akár…

Tovább

Alvilágjárás és lélekvándorlás polinéz módra

Tafa'i visszahozza Hinát a halálból (tahiti mítosz, 1818-ban gyűjtve, 1907-ben publikálva, itt olvastam) A polinéziai mitológiában is van feleségéért mindenre képes szerelmes férj. A tahiti Orpheuszt úgy hívják, hogy Tafa'i. (A maoriknál Tawhaki néven fut, de erre a sztorira onnan speciel nem…

Tovább

Az égitestek születése (óceániai mítosz)

A következő mítoszt Tahitin jegyezte le Orsmond tiszteletes 1818-ban, majd unokahúga, Teuira Henry publikálta 1907-ben. Én meg itt olvastam. Elég komoly probléma az óceániai mítoszok esetében, hogy későn kezdték el lejegyezni őket, akkor, amikor már a kereszténység elterjedt a térségben. Illetve…

Tovább

Láttatok már csillagiránytűt?

Mer én se. Nem is hallottam még ilyenről. Ha csak a Cruchet-könyvem illusztrációira lennék utalva, meg is lennék lőve, mert mind szörnyű pocsék, de szerencsére a neten is lehet eleget találni. Ez a madaras a legmenőbb, Hawaii a hazája. Ezek is segítették Óceánia őslakóit a navigálásban. Ilyenekkel…

Tovább

Amikor Maui lelassította a Napot (polinéz csillagmítosz)

Polinézia és Új-Zéland mitológiájáról Sir George Grey tudósította elsőként az európai közönséget.* Én is az ő könyvéből tudtam meg, hogy mit köszönhetünk Polinézia népi hősének/félistenének/tricksterének (hol minek tekintik éppen), Mauinak.** Például azt, hogy kötél segítségével lelassította a…

Tovább

Műfajteremtés írói véna nélkül (Oera Linda Book)

Fríz irodalom: abszolválva. (Még ha önálló államuk nincs is.) Kár, hogy a szerzője sose vallotta magáénak ezt az ötletes kis alternatív történelmi regényt. Lehet, nem építettek volna akkora kultuszt köréje, mint így, hogy elhitették róla, hogy Atlantisz pusztulásától a XIII. századig terjedő időszak…

Tovább

Várkonyi Nándor és az Oera Linda Boek

„A vízözönről igen réginek tetsző, ógermán hagyományt találunk feljegyezve az Oera Linda Boek (Ura Linda Buk) nevű könyvben. (Némelyek hamisítványnak minősítik.) A kéziratot a múlt [XIX.] század hatvanas éveiben találták egy északnémet család birtokában; ófríz nyelven írták, s a családi hagyomány…

Tovább

Egy szekérderéknyi lengyel hagyománykincs (Aleksander Chodźko: Fairy Tales of the Slav Peasants and Herdsmen)

Elég gyakran szoktam úgy átlagolni, hogy a megírás minősége öt csillag, az élmény három, a végeredmény négy. Na, itt fordított a helyzet. Minőség három, élmény öt. Unalomig ismert mesék nem túl érdekes verzióit tartalmazza a kötet, minden utalás nélkül arra, hogy hol, kiktől, mikor gyűjtötték őket.…

Tovább

Igazság az aknamezőn (Vaszil Bikov: A halottaknak nem fáj)

A kettő közül a régebbi magyar kiadásban jutottam hozzá a regényhez, és utólag tudtam meg, hogy ebből azért egy-két dolgot kihúzott a cenzor. Jó volna az angol fordítást beszerezni, abból valószínűleg nem maradt ki semmi. Ezt csak azért írom, hogy teljesen egyértelmű legyen: ez a könyv még ebben az…

Tovább

Lengyelországért mindent, csak türelmet nem (Adam Mickiewicz: Pan Tadeus vagy az utolsó birtokbafoglalás Litvániában)

2019 utolsó befejezett olvasása. Egyetemista koromban kellett volna, de akkor kimaradt a szórásból. Egyszer mintha a filmváltozatot is elkezdtem volna nézni, de pár perc után meguntam. Azt is tudom, hogy miért. Ma sokkal kevésbé unnám. Meg is fogom nézni. Az a fajta könyv ez, amelyiknek nem a fő…

Tovább
süti beállítások módosítása